Altatási biztonság

A fülészeti ellátás során gyakran kell altatnunk az állatokat, akár a vizsgálathoz, akár a műtétekhez. A gyulladt fül alapos tisztítása, vizsgálata sok esetben éber állapotban nem kivitelezhető, de a hallásvizsgálatokhoz is bódítás szükséges. Az altatás során a maximális biztonságra, és fájdalommentességre törekszünk. Hogy mi mindent teszünk meg ezért, azt az alábbi rövid videóban foglaltuk össze.

Fontos, hogy amennyiben bódítás történik, a kutya vagy macska éhgyomorra érkezzen, ami 6-12 óra koplalást jelent, víz azonban mindvégig lehet előtte.

Az altatás előtt lehetőség szerint vizsgálatokat végzünk: vérvétel, EKG, mellkasröntgen készülhet, amikből pontos képet tudunk kapni az altatás kapcsán fontos paraméterekről. Gépi altatást használunk, folyamatos oxigén biztosítás mellett altatógázos narkózist biztosítunk. Eközben folyamatos fájdalomcsillapítás, infúzió, és monitorizálás segít még kockázatmentesebbé tenni a folyamatot. Folyamatosan figyeljük az alvó állat légzését, pulzusát, oxigénellátottságát (szaturációját), vérnyomását, testhőmérsékletét. Az ellátás során az ébredésig folyamatos asszisztensi felügyeletet biztosítunk.

Az állatokat kizárólag ébredésük után engedjük haza.

vizslafotozas-2553

 

A fülkagyló tartása kezelés vagy vizsgálat alatt

A fülkagylót nem csak a hallójárat szögbetörése miatt kell kiegyenesíteni abban az esetben, ha a mélyre is szeretnénk eljutni  – akár vizsgálat, akár kezelés miatt. A függőleges (vertikális) és vízszintes (horizontális) hallójárat az alábbi ábrán jól látható.

ear-flap

A fülkagyló két porcból áll: a nagy méretű kagylóporcból (1) , és a kis méretű, a hallójárat mélyén, a dobhártya előtti területen helyeződő gyűrűporcból (2). Az alábbi anatómiai preparátumon (készítette: Dr. Petneházy Örs)  jól látható a két porc és azok egymásba illeszkedése.

fulmetszet

A fülkagyló felhúzásával tehát nem csupán a vertikális és a horizontális szakasz határát egyenesítjük ki, hanem kihúzzuk a két porcot egymásból, így az általuk képzett perem eltűnik, és tágabb rálátás jön létre a dobhártya területére.

Erről készült az alábbi videónk:

Fülészeti továbbképzéseink

Az állatorvosi fülészet egy érdekes határterülete sok orvosi tudományágnak: a bőrgyógyászat, onkológia, sebészet, neurológia, radiológia mind szerepet kap. A külső hallójárat betegségei gyakorlatilag a bőrgyógyászat tárgykörébe tartoznak, és mivel a legtöbb ismert probléma itt merül fel (főként a hallójárat gyulladásos megbetegedései), így az állatorvosi vonalon a fülészet nem önálló tudományágként szokott megjelenni (otológia, audiológia), hanem mint annak részterülete. Ennek megfelelően a konferenciákon, továbbképzéseken a fülészeti témák általában ebben a szekcióban hangzanak el. Tegnap a Vitamed Pharma szervezésében egy fél napos, allergológiai képzésen vettünk részt, ami fülészeti esetekben igen sokszor áll a háttérben (táplálék allergia esetén 53%-ban lesz külső hallójárat gyulladás, atópiás dermatitis esetén 48.8%-ban, sőt ezekben az esetekben ez az első tünet az esetek 43%-ában).

A jövő héten a Virbac jóvoltából a WCVD-n (8th World Congress of Veterinary Dermatology ) veszek részt Bordeauxban, Franciaországban.

header

Itt szintén a bőrgyógyászat irányából lesz lehetőség a világ legjobb dermatológus szakembereitől tanulni. Terveim szerint majd be is jelentkezem onnan, de legkésőbb utólag biztos írok róla.

A sok hallójárat gyulladás mellett azonban komolyabb, mélyebb területeket érintő betegségek is előfordulhatnak, azonban ezekről az állatorvosi vonalon még keveset tudunk. Ezért a továbbképzések másik iránya az embergyógyászati fülészet tanulmányozása, ami jó kiindulási alapot jelenthet, ha szeretnénk továbblépni, és új dolgokat felfedezni, kezelni háziállatainknál. Ebben a szellemben vásárolok az utóbbi időben könyveket is, tegnap például az alábbit:

IMG_7913

Ennek azért is van jelentősége, mert a felszereltségünk (ABR, tympanometer) is alkalmas már sok olyan elváltozás felismerésére, amire eddig az általános állatorvosi fülészet nem volt képes, és ezekről emberorvos kollégáinktól tudunk tanulni.

Szóval nem telnek unalmasan a napok akkor sem, ha éppen nem a rendelőben dolgozunk :)

 

Hall? Nem hall?

A hallásvesztés megítélése sokszor nem egyszerű feladat, mert az egyoldali süketséget kedvenceinkben nehezen, vagy egyáltalán nem vesszük észre. Az objektív hallásvizsgálat eszköze a BERA (Brainstem Evoked Response Audiometry) készülék: elektródák segítségével egy fülhallgatón bejuttatott hang agytörzsben kiváltott válaszát (BERA hullámokat) vizsgáljuk. A módszerrel újszülöttek is vizsgálhatók, emberek esetében is ezzel a készülékkel végzik a szűréseket. Fontos lehet az eredmény ismerete bizonyos fajták esetében a tenyésztés miatt (öröklődő süketség), de a kezelések szempontjából is fontos tudnunk, hogy egy krónikus gyulladás után az adott fül hallóképes-e még. A vizsgálat bódításban zajlik, mert a kis izommozgások is befolyásolhatják a görbét, és ronthatják a pontos diagnózis lehetőségét.

IMG_6804

Az alábbiakban egy ép és egy hallásvesztett fül BERA képét mutatom be. Az első felvételen jól láthatók a várt, megfelelő időben érkező BERA hullámok, valamint a magas statisztikai mérőszám, az FSP (146.48, ref: >3), ami a meglévő hullám varianciáját hasonlítja a háttérzaj hullámaihoz, ezáltal a válasz tisztaságát méri.

IMG_7799

A következő képen egy (öröklötten) süket kutya BERA görbéjét mutatom be. Jól látható a zajos görbe, az alacsony FSP érték (0.78). Fontos kiemelni, hogy az FSP önmagában csak a válasz tisztaságát méri, tehát alacsony FSP mellett is lehet normál válasz, amennyiben a háttérzaj (EKG, EEG görbék, izommozgások, elektromos háttérzaj) erős. A görbe értékelése ezért szintén fontos feladat.

IMG_7798

Macska fájdalom

Egy éppen folyamatban lévő estet osztanék meg. Panka egy 6 éves ivartalanított nőstény macska, bizonytalan eredetű fájdalmas periódusokkal. Ilyenkor gyakorlatilag gubbaszt, étvágytalan. Ismert FIV fertőzött cica, de jelenleg a véreredménye nem indokolja a panaszokat. Egy érdekesség tűnt fel: a kalcium szint magasabb volt a referencia értéknél: 3.06 mmol/L (ref:2.05-2.95). Ez az eltérés utalhat tumoros elváltozásokra, így a negatív hasi ultrahang vizsgálati lelet után MR vizsgálatot javasoltunk, tumor vagy góc keresés miatt. A vizsgálat során mindössze egy eltérést találtak: a bal oldali középfülben folyadék található.

IMG_7802IMG_7803

Az otoszkópos vizsgálat során a bal oldali dobhártya valóban opálosabbnak tűnt a jobb oldalihoz képest, azonban a jobb oldali sem tűnt teljesen épnek, így ez alapján nehéz kimondani a középfül érintettségét. Az alábbi képen a bal oldali dobhártya endoszkópos képe látható:

IMG_7788

Az alább pedig az MR alapján nem érintett, jobb oldali dobhártya:

IMG_7789

A csontos elváltozások megítélésére, és az oldaliság ellenőrzésére a mintavétel előtt RTG felvételt készítettünk. A három oldali felvételen jól látszik a bal oldali dobüreg érintettsége.

IMG_7792Az egészséges dobüreg képe:

IMG_7793Az érintett oldalon a dobüreg “sötétebb” (radiodenzebb) lefedettsége látható a következő felvételen az ellenkező oldalihoz képest.

IMG_7794

A myringotomia ( a dobhártyán keresztüli mintavétel a dobüregből) előtt tympanometriás vizsgálattal ítéltük meg a két oldalt. Az első képen egy egészséges macska tympanogramját mutatom be (A típus).

IMG_7795A minimális negatív nyomás (-7, -15 daPa)  a középfülben az altatás miatt alakulhat ki, a görbe azonban egészséges dobhártya működést, és középfül viszonyokat mutat. Az alábbi tympanogram Panka macskáról készült. Jól látható, hogy a jobb oldalon a görbe erősen ellapult (As típus), a bal oldalon gyakorlatilag nem is ábrázolódik (B típus). Ez alapján, valamint a normál hallójárat űrtartalom alapján (ECV=0.45 ml) is igazolható, hogy a bal oldalt a dobüreget kitölti valami, jobb oldalt pedig a dobhártya hegesedése sejthető, amit a fent már bemutatott endoszkópos kép is igazolt.

IMG_7796

Az endoszkóp mellett végzett myringotomia során a dobüregi váladékból mintát vettünk, amit mikrobiológiai vizsgálatra küldtünk, és helyben citológiai vizsgálatot végeztünk. Ennek eredménye negatív lett (baktérium nem tenyészett ki, a citológián vörösvérsejtek mellett elszórtan 1-2 neutrophil granulocyta tűnt fel), tehát a háttérben nem bakteriális eredetű középfül gyulladás áll.

IMG_7801IMG_7610

Az eddigiek alapján tehát tudjuk, hogy a bal oldalon folyadék van a középfülben, ami nem gyulladásos eredetű. Ez feltehetően az Eustach-féle fülkürt működészavara (elzáródása?) miatt alakulhat ki, és az esetleges periodikus ürülés kapcsán időnként jobb, időnként kellemetlenebb állapotok váltogathatják egymást, mint ahogy a tulajdonos is jelezte. A kalcium szint egyelőre csökkenő tendenciát mutat a rendelőben mért értékek alapján. Egyelőre gyógyszeresen próbálunk segíteni (gyulladáscsökkentés NSAID használatával – szteroid a FIV fertőzés miatt nem jön szóba, a váladék “higítása” acetylcysteinnel), azonban ha a tünetek nem javulnak, és a kontroll RTG felvételen továbbra is látható lesz a váladék, úgy műtéti megoldás lesz a következő javasolt lépés: a dobüreg megnyitása (VBO – ventral bulla osteotomy).

Elindul a blog

Köszöntöm honlapunkon! A jövőben itt számos kisállat fülészettel kapcsolatos tájékoztatót, érdekességet, esetleírást szeretnék megjelentetni. Hamarosan kezdjük….:)

IMG_2645 (Large)