Zaj okozta halláscsökkenés vadászkutyában

Egy friss esetünk kapcsán szeretnék bemutatni egy ritkán diagnosztizált, ám feltehetően gyakrabban előforduló kórképet kutyákban. Az esetben szereplő vizsgálómódszerrel (ASSR) az állatorvosi szakirodalomban eddig nem írták le az elváltozást, annak ellenére, hogy a humán audiológiában kórjelző értékű elváltozást (ún. zajcsipkét) tudunk vele igazolni. Ennek hátterében a készülék ritkasága áll: magán klinikai gyakorlatban a világon elsők között alkalmazzuk háziállatok diagnosztikájában.

A zaj okozta halláscsökkenést két csoportba osztjuk, a hirtelen, nagy zajra akut akusztikus trauma jöhet létre, ami egy durva fizikai behatás következtében létrejövő sérülést jelent a hallószervben (membrana basilaris leszakadása, belsőfül commotio) és a hangvezető rendszerben (pl dobhártya ruptura 184 db-nél, hematotympanon, hallócsont láncolati luxatio, kerekablak ruptura). Ezen kívül a szőrsejtek átmeneti vagy maradandó károsodása is előfordul.

Külső szőrsejtek (OHC 1,2,3) három rétegben, belső szőrsejtek egy rétegben (IHC), normál, enyhe és súlyos zajkárosodás. (Forrás: Expert Opin Emerg Drugs. 2011 Jun; 16(2): 235-245)

Az új humán kutatások szerint afferens idegrost károsodás is előfordul, ami még a halláscsökkenés előtt, beszédértési zavarként mutatkozik (“hidden hearing loss”). Mindehhez 125 dB-t meghaladó zaj vagy légnyomás (dörej) szükséges, bizonyos hangerő elérése mindig újabb kárt tud okozni a fentiek közül. Fontos megjegyezni, hogy a halláskárosodáson kívül ilyen esetekben előfordulhat tinnitus (fülzúgás), recruitement (hangosabb zajra fájdalom), vertigo (szédülés) is.

Krónikus zajártalomról beszélünk, ha a zajterhelés hosszan tartó, ilyenkor az akusztikus traumához képest alacsonyabb hangerő is kiváltja a problémát: embereknél az egyéni érzékenységet is figyelembe véve, kb 8 óráig vagyunk képesek károsodás nélkül elviselni egy 80dB-es hangot, kétszeres hangerőt fele ennyi ideig. A hangra jellemző algoritmus szerint ez azt jelenti, hogy 89 dB egy óráig, 101 dB 3,5 percig “megengedett”. A krónikus zajártalom kórfejlődése különbözik az akut típushoz képest: itt szabad gyökök képződnek, és egyéb biokémiai utakon károsodik a cochlea. Ennek ismerete a kezelés, megelőzés szempontjából is fontos.

A halláscsökkenés a zaj hatására lehet átmeneti (TTS – Temporary Threshold Shift) és maradandó (PTS – Permanent Threshold Shift). Erős hang rövid időn belül is tud PTS-t okozni, de alacsonyabb hangerőn, krónikus terhelés esetén is előfordulhat a maradandó károsodás. 125-132 dB alatti hangok esetén, ha azok nem tartanak sokáig és nem sokszor fordulnak elő, előfordulhat, hogy a károsodás csak átmeneti lesz (TTS). Ugyanakkor az új kutatások szerint ezek az átmeneti állapotok növelik az időskori halláscsökkenés mértékét.

Kutyák esetében két gyakori zajártalom fordul elő: akut zajártalom lövések miatt (140-174 dB, 1 méterre a fegyvertől, annak típusától függően), ez ismételt esetben (pl vadászkutyák) PTS-t okoznak, valamint a kennelben elszenvedett krónikus zajártalom (ugatás miatt, akár 100-108 dB, folyamatosan), ami szintén maradandó lesz, ha hosszan tartó a hanginger.

Fegyverek maximális hangereje. A lövések száma is arányos a károsodás mértékével

A halláscsökkenést időben észlelni és fajtáját megállapítani fontos feladat, mert a fentiek szerint látható, hogy akár a környezet megváltoztatásával, akár megfelelő gyógyszerekkel (antioxidánsok, kortikoszteroidok akár transtympanikus úton alkalmazva) az akut károsodás után ezek a hallásvesztések időben észlelve és kezelve visszafordíthatók.

A kórisme felállítása a diffenciál diagnózisok lehetséges számának emelkedésével válik nehezebbé és műszerigényesebbé. Embergyógyászatban a tisztahang audiometria a legfontosabb vizsgálat ilyenkor, mert a zaj okozta halláscsökkenés egy jellegzetes elváltozást, ún. zajcsipkét okoz az audiogramon 3-6000 Hz között folyamatos zaj okozta ártalom esetén, vagy 1-2 kHZ környékén hirtelen éles hangok, például lövések esetén. Ez idővel mélyül és szétterül. Az állatokban is használt objektív vizsgálómódszerek egyike, a BERA (BAER, ABR) vizsgálat ezt csipkét nem tudja kimutatni, hiszen pusztán azt vizsgálja hogy a megfelelő hangokra (pl click stimulus) megjelenik-e agytörzsi válasz, bizonyos hangerők esetén. Ezáltal a halláscsökkenést (a hallásküszöb emelkedését) ugyan jelzi, de annak okára csak a kórelőzmény egyértelműsége esetén lehet következtetni.

Az ASSR vizsgálat egy másik módszer, ami csecsemőknél, és kommunikációra képtelen embereknél használatos, és a BERA vizsgálattal ellentétben frekvencia specifikus információt ad a hallásküszöbökről, ezáltal segítségével pontos audiogram készíthető (ennek segítségével már akár hallókészüléket is tudnak illeszteni embergyógyászatban). Az ASSR vizsgálat során felállított audiogram a tisztahang audiometriához hasonlóan már meg fogja mutatni a zajcsipkét. Állatorvosi diagnosztikában a napi klinikai gyakorlatban azonban nem használják ezt a módszert, gazdasági okokból. A fülészeti esetszámunk miatt azonban kórházunkban 2019 óta rendelkezünk ilyen készülékkel, így a halláscsökkenések diagnosztikájával komolyabban is tudunk foglalkozni.

A fém asztal antennaként viselkedik, ezért a BERA és ASSR vizsgálatokkor a elektromos zaj csökkenthető, ha a vizsgálat rövid idejére a pácienst a földön, és az eszközöket egymástól távolabb helyezzük el.

Az esetben szereplő 9 éves weimari vizsla rendszeresen vadászik, és mivel időnként begyulladt a füle, egy helyi állatorvostól egy magisztrálisan kikevert port kapott rendszeresen a fülébe. Most halláscsökkenést vettek észre nála. Bizonyos hangokat hall (fütty), de bizonyos hangokra (traktor, néha a beszéd) nem reagál.

9 évesen már az időskori halláscsökkenés (presbyacusis) is szóba jöhet, valamint a vezetéses típusú halláscsökkenés (pl. krónikus otitis externa miatti szűk, vagy váladékos hallójárat), és a krónikus gyógyszer alkalmazás miatt akár az ototoxicitás is. Természetesen a vadászat miatt a zajártalom szintén előfordulhat. Az otoszkópos vizsgálat során a hallójárat épnek bizonyult, a dobhártya szintén.

Az időskori hallásvesztés esetén az audiogram jobb oldala (magasabb frekvenciák) kezd először romlani (nő a hallásküszöb = a görbe lefelé törik).

Időskori halláscsökkenés, sematikus ábra

Ototoxikus hatásra még kifejezettebb törés mutatkozik magasabb frekvenciákon (1000 Hz felett, ami krónikus esetben aztán a mélyebb hangokra is kiterjed).

Ototoxikus hatás, sematikus ábra

Zaj okozta halláskárosodás esetén megjelenik a zajcsipke, ami idővel mélyül és szétterül a frekvenciák között.

Zajcsipke, sematikus ábra
Zajcsipke szétterül, krónikus eset, sematikus ábra

A beteg vizsgálati eredményén látható, hogy bal oldalon már csak egy kis maradványhalás mutatható ki 4 kHz-en ( a zajcsipke mélyült, és szétterült, így annak a jobb oldala látható már csak). Jobb oldalon pedig kórjelző értékű módon ábrázolódik a csipke 1 és 4 kHz-en.

ASSR eredmények, a fenti audiogramon szürkével sematikusan is jelölve

A betegen végzett BERA vizsgálat esetén a fentieknek megfelelően a bal oldalon sem csontvibrátor (46 dB HL), sem hang (80dB HL) esetén nem jelenik meg agytörzsi válasz (a 4kHz-es maradván hallást a BERA vizsgálat nem tudja kimutatni, mert a kiadott klikk hang frekvenciatartománya 2-4kHz-re tehető, a két szélén viszont már alacsony intenzitású).

BERA eredmény, fenti görbe: csontvibrátoros vizsgálat, alsó görbe: légvezetéses vizsgálat

A BERA vizsgálat jobb oldalon 50 dB körüli hallásküszöböt mutat, 60 dB-en már megjelenő hullámokkal (I-V), ami egybevág a 2-4 kHz-en ASSR vizsgálattal is látható görbével. Ez önmagában azonban csak a halláscsökkenés tényét tudná igazolni, azonban megerősítő vizsgálatként hasznos információ lehet. Mivel a hallásvesztés nem vezetéses típusú, ezért ezen az oldalon sincs agytörzsi válasz a csontvibrátoros mérés esetén.

BERA eredmény, jobb oldal. Felső görbe: csontvezetéses vizsgálat, alatta 80, 60, 40 dB HL légvezetéses vizsgálatok. 40dB HL esetén már nem jelennek meg a görbék. 60 és 80 dB-en a normálisnál alacsonyabb amplitúdóval ugyan, de ábrázolódnak.

A vizsgált kutya esetén tudomásunk szerint először mutattuk ki ezt a típusú hallásvesztést egyértelműen, ASSR vizsgálattal igazolva. Terápiás konzekvencia szempontjából is fontos, mert az aktív vadászattól való eltanácsolással esély van a jelenlegi állapot fenntartására. Korábban észrevett esetben, vagy akut romláskor arra is lett volna lehetőségünk, hogy megfelelő gyógyszeres kezeléssel javítsunk a hallásán.

Fontos lenne tehát a veszélyeztetett állatok időszakonkénti szűrővizsgálata is, valamint a megelőzés, amire az újabb kutatások szerint akár táplálékkiegészítőkkel is van mód bizonyos határig, de az állatjóléti intézkedések is fontosak lehetnek (a zajártalom a fentiek szerint is láthatóan maradandó egészségkárosodást okoz – embereknél a foglalkozási megbetegedések közül ez a leggyakrabban előforduló betegség: Európában a munkavállalók 7%-ának, hazánkban 9,6%-ának van munkahelyhez kötődő hallási zavara).

Cholesteatoma kutyában

A cholesteatoma az embergyógyászatban régóta ismert (előfordulás: 9.2 per 100 000 felnőtt, férfi túlsúly: 1.4:1, forrás), kutyákban azonban csak ritkán leírt kórkép (kutyák esetén a szakirodalomban eddig 15 cikk jelent meg róla, összesen 70 esetet feldolgozva – forrás). A valóságban feltételezhető, hogy jóval nagyobb az előfordulása, felismerését az utóbbi időben az állatgyógyászati vonalon is egyre gyakrabban alkalmazott komolyabb képalkotó eljárások (CT, MRI) teszik majd lehetővé. A kórkép rövid bemutatása után egy saját esetet szeretnék bemutatni, a diagnosztikától a sebészi megoldáson keresztül az utókezelésig.

“Cholesteatoma kutyában” bővebben

Hirtelen megsüketült…

Igen gyakran jelentkeznek azzal nálunk, hogy a kutya “hirtelen megsüketült”. Ilyenkor idősebb korban sokszor a korral járó hallásvesztés áll a háttérben, amit a kompenzációs mechanizmusok miatt a kutyák sokáig tudnak “titkolni”, aztán egyszer csak kiderül. Természetesen ilyen esetekben is alapos vizsgálat tudja kizárni az egyéb lehetséges okokat, de erről hamarosan külön is írunk majd. Most egy mai esetet szeretnék megosztani, ahol a hirtelen süketség egy két és fél éves bulldognál jelentkezett. Hozzánk már javuló állapotban került, a kezelő állatorvos már gyakorlatilag meg is oldotta a helyzet nagy részét. Amiért mégis megmutatom, az egy tanulságos része az esetnek.

“Hirtelen megsüketült…” bővebben

Aszepszis és antiszepszis

A fülészeti beavatkozások egy része sebészeti jellegű. Ilyenkor a megfelelő sebésztechnikai és technológiai (műszerezettség) háttéren kívül igen fontos a műtéti higiénia. Erre is nagy hangsúlyt fektetünk, erről szól pár percben az alábbi videó.

Otex endoszkópos kefe

A mély, endoszkópos hallójárat tisztítás egyik fázisa (ha nem ellenjavallt, például a kifekélyesedett bőr esetén), hogy a felgyülemlett váladékot egy speciális kefe segítségével távolítjuk el. Erre a célra az ún. Otex® kefét (Karl Storz) használjuk. A videón jól látható, hogy működik, és milyen hatékony tud lenni egyes esetekben.

TECA + LBO műtét

A hallójárat visszafordíthatatlan megbetegedései és a középfül érintettsége esetén néha szükség van a hallójárat eltávolítására és a középfül tisztítására annak csontos üregének megnyitásával. A videón egy középfülben található tumor miatti műtétet mutatunk be röviden. Rozi azóta is jól van :)